Illúzió

magam után húzom magamat
barázdákat szánt az akarat

csatakosra ázott néma arc
tekintetem kemény akár a kvarc

lázas képek árnyában élek
húsom cafatos véremben méreg

lüktető lelkem fullasztó halált hal
így ragad el a mélység magával

s én balga azt hiszem szállok
mikor zuhantomban meg-megállok